Albérleti jogi infó

Ingatlanok bérbeadása
A lakásbérlet szabályait a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Lakás, tv.) tartalmazza, de az ott nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak. Lakásnak a törvény szerint az olyan összefüggő helyiségcsoport minősül, amely a közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos vagy komfort nélküli) sorolható.

A lakásbérlet létrejötte
A bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. Bérleti szerződést mind bérlőként, mind bérbeadóként bárki köthet. A bérleti szerződés csak írásban érvényes. A szerződésnek tartalmaznia kell a lényeges, illetve a bármelyik fél által lényegesnek minősített feltételeket. Meg kell határozni a bérlet tárgyát a szerződés időtartamát (ez lehet határozott- vagy határozatlan időtartam, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig is szólhat a szerződés) és a bérleti díj összegét. A felek által nem szabályozott kérdésekben a jogszabályi rendelkezések az irányadók, ezért ezekről csak akkor kell külön rendelkezni, ha a felek el kívánnak térni a jogszabálytól.

Biztosíték
A bérbeadó az esetek túlnyomó többségében óvadékot (kaució) kér a bérlőtől. Az óvadék felhasználásnak eseteit a szerződésben kell rögzíteni. Ennek hiányában a bérbeadó a bérleti díj nem vagy nem szerződésszerű fizetése esetén az óvadékból elégítheti ki a követelését. Óvadékul általában 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget kérnek. Az óvadékot csak a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a kielégítés céljára szabad felhasználni, és az a bérlet megszűnésekor visszajár. Az óvadék után kamatot csak erre irányuló külön megállapodás alapján köteles a bérbeadó fizetni.