Pécs, a kultúra városa információk

A festői szépségű Mecsek lábánál, Baranya megyénk székhelye, hazánk ötödik legnagyobb városa Pécs. Ókori nevén Sopianae. Hazánk délnyugati részén a horvát határ közelségében fekszik a Mecsek-hegység déli lankáinál, Budapestről autóval az M6-os és az M60-as autópályán közelíthető meg.

Pécs története

Pécs történelmi múltja az ókorra visszavezethető, számos ebből a korból származó nyomra, emlékre bukkantak a régészek. A 4. századból való feltárt ókeresztény temető építményeit az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000-ben fel is vette a világörökségek közé.

Pannonia provinciája, Sopianae városa Kr.u. az első században lett megalapítva a rómaiak által. Később már városi ranggal 8-10 ezren lakhatták az ókori települést. A 4. században, mikorra elterjedt a keresztény vallás, a hunok hódításai miatt meggyengült a rómaiak hatalma, majd avarok és szlávok költöztek a területre.

A középkorban épült fel Pécs székesegyháza. A várost Pécs néven legelőször 1235-ben jegyezték fel. Szintén a középkorra tehető a domonkos szerzetesek tevékenysége a városban, ahol az első dominikánus kolostor 1238-ban épült fel. Pécs kulturális fejlődése ez időtájban, nagyban köszönhető Janus Pannonius költőnknek, aki 1459-ben Pécs püspöke lett.

Azonban a törökök megszállása mindennek keresztbe tett. A várost a török csapatok több ízben is ostrom alá vonták, majd 1543-ban a hódítók teljesen elfoglalták Pécset, és egy keleti várossá alakították át. A templomokból dzsámik lettek, török fürdők, türbék épültek városszerte. Zrínyi Miklós 1664-ben megostromolta az oszmán lakta Pécs városát, de a várat nem sikerült bevennie. Buda után 1686-ban Pécs városa is felszabadult a törökök megszállása alól. A 150 éves török hódoltság után azonban a mai napig fennmaradtak az értékes építészeti emlékek, melyek Pécs jelképei lettek, úgymint a Gázi Kászim pasa dzsámija.

A törökök után lassan indult meg a város fejlődése, német és délszláv telepesek költöztek a városba. A tényleges megugrás a fejlődésben a 18. századra tehető, ekkor céhek alakultak és megindult a kereskedelem. A mezőgazdaság, a szőlőtermesztés virágzott, és kezdetét vette a kőszén bányászat is. Mária Teréziának köszönhetően Pécs 1780-ban szabad királyi várossá vált.

A 19. század újabb ipari és kulturális fejlődéseket hozott, ebben az időben lett híres az Angster orgonagyár, majd a Zsolnay porcelángyár. 1882-ben megnyitották a Budapest – Pécs vasútvonalat.

A 20. század világháborúi miatt Pécs fejlődése, ipara visszaesett, ám a II. világháború után olyan mértékű volt az előrehaladás, hogy Pécs hazánk egyik legjelentősebb ipari központjává vált. Főleg a bányászat és az építőipar büszkélkedett nagy sikerekben. Kulturális élete és turizmusabelendült. A Mecseki Parkerdő, az állatkert, a hajdani úttörővasút és a Misina-tető tornyavonzotta a kiránduló népeket.

Pécs jelene, kulturális élete

A rendszerváltás Pécs gazdaságát is megborította, a munkanélküliség hatalmas méreteket öltött. Ám az utóbbi évtizedekben sok változást élt meg a település, egyre inkább a kultúra és a tudásközpontúság lépett az előtérbe. Így nem véletlen, hogy 2010-re Pécs nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az EKF projektjeinek keretében a város izgalmas megújuláson ment és megy a mai napig keresztül.

Ma már olyan beruházások valósultak meg, mint a Tudásközpont, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Múzeumok utcája és a Kodály Központ. 2010-ben a város pezsget. Fantasztikus programok váltották egymást, és világhírű művészek látogattak ebbe a színes, soknemzetiségű városba. Pécsett a német, horvát, magyar nemzetek kultúrája és hagyományai olyan szépen kapcsolódnak össze, amitől a város élhetővé, a közösség vonzóvá válik bárki számára.

Forrás: pecs.varosom.hu

mecsekingatlan.hu

Download WordPress Themes
Download Premium WordPress Themes Free
Download Best WordPress Themes Free Download
Download WordPress Themes Free
udemy course download free
download samsung firmware
Download WordPress Themes
udemy free download